Szélben jól dobható feeder szerelék

Korábbi igéretemnek eleget téve álljon itt a szélben is jól dobható szerelékem leírása. Mostoha időben jól kapnak a halak (vagy csak jobban örül nekik az ember?), csak bedobni nehéz oda, ahol jól kapnak. A tört gubancgátlós szerelék sajnos nem olyan érzékeny, nem is repül tökéletesen, mivel asszimetrikus. Valamerre húz, nagyobb a felülete, stb. Rövid távú pecához elmegy, de 30 méter felett inkább szenvedés vele a peca. Vannak jobb megoldások.
Ha jól emlékszem tavaly előtt, a Belgiumban megrendezett feeder VB-n (amelyiken Erdei Attila világbajnok lett!) a finom iszap elnyelt minden hagyományos kosarat, ezért új fajta szereléket kellett használni, melynek lényege, hogy a kosár nem a főzsinórra kerül közvetlenül, hanem egy rövid zsinórszakasz közbeiktatásával csúszik.

Az új szerelék óvatosságot igényel bedobásnál. Nem lehet ész nélkül
suhogtatni vele és becsapódásnál vissza kell fogni, hogy kiterüljön az
előke (akárcsak úszózásánál). Ettől eltekintve nagy jó vele pecázni,
mert:

  • Pontosan és messzebbre dobható (10-15% biztos van benne).
  • Kitekerésnél könnyebben, gyorsabban kijön.
  • Fárasztásnál kisebb az ellenállása, ezért jobban érezni vele a halat.


Régóta tetszett ez a szerelék – többek közt azért, mert
egyszerű, mint a faék – de a sok gubanctól tartva nem mertem korábban
kipróbálni. Most viszont muszáj volt! Átszereltem. Leszedtem a csövet és
felfűztem egy csúszóúszó ütközőt. Kötöttem két hurkot egy 20 centis
fonnott zsinórdarabra és felakasztottam a kosarat. Az utolsó egy órát
ezzel a szerelékkel pecáztam végig. Mindössze két gubancom volt, azok
sem súlyosak. Feltekeredett az előke a dobóelőkére, elég volt kipörgetni
és mehetett is tovább a peca.

Kapcsolódó bejegyzés(ek):
Hétvégi peca – Fehérvárcsurgó-i keszegezés

Facebooktwittergoogle_pluspinterestmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.